Páratlan szépségű vidék

A Badacsonyi Borvidék egyike hazánk legrégebbi bortermő területeinek, a Balaton északnyugati zugában meghúzódó, páratlan szépségű vidékünk. A szőlőművelés és a borászat ezen a tájon a történelmi időkig nyúlik vissza: a kelták, majd a rómaiak után honfoglaló őseink is foglalkoztak már itt szőlőtermesztéssel. A borvidék szőlővel betelepített területe jelenleg mintegy 1600 hektár. Az itt termő szőlőkből készült borok különleges ízvilágát az egykori vulkánokon kialakult talaj és a különleges szubmediterrán, napfényben gazdag mikroklíma együttesen adja.

Vulkánok öröksége

Évmilliókkal ezelőtt a Balaton-felvidéket borító Pannon-tenger mélyén heves vulkáni tevékenység zajlott. A híres tanúhegyek, csak az ismertebbeket említve: Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc, Gulács, Tóti-hegy, Haláp valamint ezektől kissé távolabb a Somló-hegy, Kis-Somló és a Ság-hegy - e vulkanikus tevékenység során jöttek létre. A területet ma is pannon agyag és homok, helyenként lösz borítja, míg a hegylábakon bazalt, illetve bazalttufa törmelékkel kevert vályogos (helyenként mészköves és vörös homokkő) talajokat találunk. E vulkanikus alapkőzet adja az itteni talajok jó kálium- és mikroelem ellátottságát, s ennek köszönhető az itteni borok testessége, gazdag savai, magas extrakt- és alkoholtartalma, valamint jellegzetes minerális ízvilága.











A sajátos szubmediterrán mikroklíma kialakulását a Balaton vízfelszínének közelsége segítette. A tó tükre a nap sugarát megsokszorozva veri vissza a kedvező lejtésű, hideg északi széltől védő bazaltfalakra és lágyabb lankákra. A bazalt jótékony tulajdonsága, hogy elnyeli a nap melegét, majd éjszaka visszasugározza azt a szőlőtőkékre, így védve az ültetvényeket a jelentősebb éjszakai lehűlésektől, s biztosítva számukra kiegyenlített hőmérsékleti viszonyokat.

Többségben a fehér szőlőfajták

Az 1800-as évek végén pusztító filoxéra vész következtében a Badacsonyi Borvidék fajtaösszetétele és a művelési módszerek is átalakultak. A járvány idején elpusztult szőlőterületek helyébe elsősorban olaszrizlinget ültetvények kerültek, e fajta részaránya ma is körülbelül 50%. További jellemző fajtái a Rajnai rizling, Rizlingszilváni, a Szürkebarát, az Ottonel muskotály, Tramini, Sauvignon blanc, Pinot blanc, Chardonnay és a csak erre a tájegységre jellemző Kéknyelű, Budai zöld, Rózsakő, Vulcanus, Zeus. Szerényebb mértékben, de ma már jelen vannak a kékszőlők, és a belőlük készült vörösborok is: Merlot, Kékfrankos, Pinot noir, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Syrah, Zweigelt.